Név:*
Tárgy:*
E-mail:*
 
Ellenörző kód:*
Feliratkozom a Foglalkoztatás.hu hírlevél szolgáltatására.
Elfogadom a Foglalkoztatás.hu adatvédelmi feltételeit, és hozzájárulok személyes adataim mentéséhez. (Adatkezelési Szabályzat)

 Szakértőink válaszolnak - Online tanácsadás

Amennyiben munkajogi, foglalkoztatási problémái vannak, a www.foglalkoztatas.hu szakportálunkon e-mailben fordulhat jogászunkhoz, szakembereinkhez tájékoztatásért, tanácsért. A kérdéseikre lehetőségeink szerint, rövid időn belül válaszolunk, és a kérdéseket a válaszokkal együtt itt elolvashatják.

 

Eddig feltett kérdések és válaszok
Kérdező
Munkabér

Tisztelt Cím!
A kérdésem csak annyi, hogy 8 óra munkavégzés után /7-15 h/ ha a cég túlórát rendel el munkanapon milyen pótlék jár a ledolgozónak?
Munkanapokra gondolok!
Köszönettel: Benczéné
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve 143. § (2) bekezdése szerint a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,   dr. Székely Katalin
Kérdező
Munkaviszony megszüntetés

Tisztelt Szakértő!Szeretnék kérdezni Öntől pár dolgot!Az 1.kérdésem az lenne,hogy most már Gyes-en vagyok a kislányommal,aki 2014.07.06.-án volt 2 éves.A,,jelenlegi"munkahelyemre nem szeretnék visszamenni (6 órában vagyunk bejelentve,közben nappi 10-12 órát dolgozunk,a családi kedvezmény papíron jóváírva,de ki nem fizeti stb.)és most ajánlottak is egy munkalehetőséget,ami kedvezőbb is kisgyerek mellett(8 órás bejelentett,kötetlen munkaidő stb.)A lényeg,hogyha itt felmondok és mégsem várnak meg a másik munkahelyen,amíg a kislányomat beszoktatom a bölcsibe(bár ők hívtak,de a mai világban ez semmit nem jelent)akkor milyen kár érhet,ha már felmondtam itt?A járulékaimat már nem a jelenlegi munkáltatóm fizeti,hanem az állam,ugye?Akkor mi baj lehet,ha mégsem jön össze?A 2.kérdésem az lenne,hogy a szabadságomat ki kell fizetni a munkáltatómnak?Melyik időszakra jár szabadság,hogy számoljam ki,mert tutti,hogy megpróbál átverni,sajnos nem egyszerű eset.Vagy miket kérhetek,mi jár ilyenkor a felmondásnál?A 3.kérdésem,hogy hogyan számoljam ki a szabadságra járó összeget,ha 6 órában voltunk bejelentve,mennyi napi Ft-tal vagy hogyan?Az mindegy hogy hogyan mondok fel,mindenképpen ki kell fizetnie?Nagyon köszönöm előre is megtisztelő válaszát!Tisztelettel és Köszönettel:Patai Gáborné
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve 115. § (1)bekezdés c) és d) pontja szerint szabadság a szülési szabadság, és  a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartamára jár. Ha felmondással megszünteti a munkaviszonát, a szabadságát a munkáltatónak meg kell váltania. Szabadságmegváltás  címén Önnek a ki nem adott szabadság napjaira távolléti díj jár.A távolléti díjat a módosított Munka Törvénykönyve 136.§. (3) bekezdés szerint kell kiszámítani: 136.§. (3)  A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.  Ha Ön szünteti meg felmondással a munkaviszonyát, Önnek semmilyen juttatás nem jár. dr. Székely Katalin
Kérdező
Munkabér

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közalkalmazottként dolgozom. 1996 óta van munkaviszonyom, voltam alkalmazott, vállalkozó és dolgoztam megbízási szerződéssel (3 évet voltam otthon a kislányommal).
Felvételemkor azt a tájékoztatást kaptam, hogy jelenlegi munkahelyemen csak az alkalmazottként ledolgozott éveimet veszik figyelembe. Az lenne a kérdésem, hogy ez jogos-e? Így ugyebár alacsonyabb fizetési kategóriába esem és a szabadságaimból is kevesebbet kapok meg.

Köszönettel:
Sipákné
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt) 87.§. (3) bekezdés  b) pontja szerint a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál csak  az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony időtartamát kell figyelembe venni. Ezért az Ön 1996 óta fennállt munkaviszonya nem beszámítható. dr. Székely Katalin  
Kérdező
Munkaidő

Tisztelt MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda!

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:

Egy multinál dogozom, és Pünkösd Hétfőtől kezdődően külföldi kiküldetést rendeltek el számomra. Gyakorlatilag az első napom utazással töltöttem. Törvény szerint jár részemre erre a napra bérpótlék?

Válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel

Krisztián
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező, Utazási időre vonatkozó bérpótlék szabályozás nincs a Munka Törvénykönyv.ben..
Kérdező
Munkaviszony megszüntetés

Tisztel Szakértő !

Közalkalmazottként dolgozom egy fegyveres testületnél, arra szeretnék választ kapni, ha átszervezés, ill szervezeti korszerűsítés történik a cégnél, - nyugdíj előtt álló vagyok - jár-e végkielégítés, ha a felajánlott helyet nem fogadom el.

Köszönettel M.
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! Ha a jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, nem jár végkielégítés. dr. Székely Katalin
Kérdező
Felmondás

T.Cím! Közalkalmazott végkielégítésének kifizetésekor van-e különadó levonás? A különadónak mi az alapja? Az alapba a csak a végkielégítésben szereplő összeg vagy + még a felmentési időre kapott bér is beleszámít?
köszönettel
Bókáné Szilágyi Mária
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! A különadóról a 2010. évi XC. törvény rendelkezik, mely szerint a 3.500.000 Ft-ot meg nem haladó jövedelem nem esik a különadó fizetési kötelezettség alá. dr. Székely Katalin
Kérdező
Pihenőidő

1. Fő kérdésem:
Megteheti-e a munkáltató azt a dolgozójával, hogy pénteken a munkaidő befejezése előtt rövid idővel - mindenféle előzetes bejelentés nélkül - közli, hogy hétfőtől 2 hétig szabadságra küldi?

2. Milyen indok(ok)kal lehetséges ellentmondani, különösen, ha pl. rokkantsági felülvizsgálatokra, illetve bármilyen más tervezett kikapcsolódásra szánta a nyári szabadságát?
3. Miután az ilyen váratlanul ért kötelező szabadságkivételt semmilyen hasznos dologgal nem tudja eltölteni, megteheti-e, hogy hétfőn mégis munkába áll, a munkáltató "nemtetszése" ellenére?

Előre is köszönöm válaszát.
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve 122.§.(4) bekezdése szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Különösen fontos gazdasági érdekből a munkáltató ettől eltérhet. Próbáljon meg megegyezni a munkáltatóval. dr. Székely Katalin    
Kérdező
Munkabér

Tiszteletem! Biztonsági őrként dolgozok és több kérdés is fevetődött bennem már egy jó ideje, ezekre szeretnék választ kapni!

1. Az jogos,hogy nem kapok szép kártyát,ill. kik és hogyan igényelhetik?
2.Erzsébet utalványt sem kapok...
3.Nincs fizetett szabadság...
4.Nincs táppénz...
5.Nincs műszakpótlék...
6.Nincs bérpapír....
7.Miért és hogyan lehet legális az,hogy 400Ft-os az órabérem, miközben a fővállalkozó ennek akár a 3-4-szeresét is megkapja?Miért nem közvetlenül alkalmazzák a megbízók a vagyonőrt?Nekik is jobban megérné ha csak a kétszeresét kifizetnék az őröknek...
8.A fizetés határideje minden hónap 10.-e!Most megnéztem az egyenlegemet de délben még nem volt rajta semmi....a cég állítólag már utalt.Ezek szerint a bank késlekedik?Olyat is hallottam viszont a kollegáktól,hogy régebben előfordult,hogy még 25.-én sem fizettek és aki rá mert kérdezni, hogy mégis mikor kap fizetést, azt rögtön kirúgták....

Válaszait előre is köszönöm és kiváncsian várom!Szép napot!
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! A munkáltató nem köteles Szép kártya és Erzsébet utalvány juttatásban részesíteni a munkavállalókat. Keresőképtelenséggel járóbetegség esetén a táppénz kötelezően jár. Rendkívüli időben, éjszaka, vagy munkaszüneti napon  végzett munka esetén kötelező a pótlék fizetése. A munkáltató köteles írásbeli elszámolást adni a kifizetett munkabérről. (Munka Törvénykönyve 155.§.) A munkáltató saját döntése, hogy közvetlenül alkalmaz valakit, vagy közvetítő cégen keresztül. A Munka Törvénykönyve 157. § (1) bekezdés szerint a  munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. dr. Székely Katalin
Kérdező
Válaszait köszönöm!Azt hiszem egyedül a fizetett szabadság kérdése maradt ki és benne is van a szerződésben,hogy mennyi jár(na)...evidens,hogy kapnom kéne,dehát....mit tegyek ha azért rúgnak ki mert egyáltalán rá merek kérdezni?Hány forint kárpótlásra számíthatok ha munkaügyi bíróságra viszem az ügyet amennyiben emiatt mondanak fel (3 hónapon túl) és akár tartósan munkanélkülivé válok?
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! Minden munkavállalónak jár a fizetett szabadság. Ha a munkáltató azért szünteti meg a jogviszonyát, mert kéri a szabadsága kiadását, akkor a felmondás jogellenes. Erre az esetre a Munka Törvénykönyve az alábbiak szerint rendelkezik: 82. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. (2) A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét. (3) A munkavállaló az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya a) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy b) munkaviszonya megszűnésekor a 77. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem részesült végkielégítésben. (4) A munkavállaló az (1)-(2) bekezdésben foglaltak helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Azt, hogy pontosan hány Ft jár Önnek, egyéb adatok hiányában nem áll módomban kiszámolni. dr. Székely Katalin
Kérdező
Foglalkoztatás

Tisztelt Cím!

Azzal a furcsa helyzettel fordulok Önökhöz, hogy majdnem 5 éves munkaviszonyom 2014. szeptemberi hónnappal 'átalakításra kerül' vállalkozási formába (betéti társaság vagy Kft., még eldöntendő).

Mivel még soha nem voltam vállalkozó, kérdéseim ezzel kapcsolatban a következők lennének:

- nyerek-e vagy veszítek ezzel a helyzettel?

- mennyiben más, hogy magam után kell a járulékokat megfizetnem, okoz-e ez számomra többletmunkát / terhet?

- azzal, hogy ez a viszony átalakul, később, ha a munkaviszonyom megszűnik, élhetek-e azzal a lehetőséggel, hogy a kb. 2 havi, rendes munkaviszonyom után járó végkielégítést igényeljem?

- valóban ez-e a legjobb vállakozási forma, ha nem szeretnék nagy tőkét bevonni a létrehozáshoz?


Válaszukat előre is megköszönve:


Üdvözlettel:

Kósa Zsombor
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező! A munkáltató nem kötelezheti Önt arra, hogy munkaviszonyát megszüntesse, és vállalkozó legyen. Ha nem kíván vállalkozó lenni, a munkáltató foglalkoztathatja tovább munkaviszonybvan, vagy felmondhatja a munkaviszonyát. Rendes felmondás esetén jár önnek a végkielégítés, mivel több mint   3 éve a munkáltató alkalmazásában állt. Abban, hogy melyik vállalkozási forma az előnyösebb az ön számára, nem tudok tanácsot adni. dr. Székely Katalin
Kérdező
Kedves Dr. Székely Katalin!

Köszönöm még pontos és egyszer részletes válaszát!

Minden Jót kívánva:

Üdvözlettel:
Kósa Zsombor
Szakértő válasza
Szívesen.
Kérdező
Pihenőidő

Tisztelt Szakértő.
30 nap szabadságra vagyok jogosult, 12 órás munkarendben dolgozom.
Szabadság évi 240 óra 30 nap.
12 órával 20 nap jogosan számolják így a szabadságot.
köszönettel Veres István.
Szakértő válasza
Tisztelt Kérdező, Nehezen értelmezhető hogy mit értet a munkaóra szerinti számításon, de a vonatkozó szabályok szerint: Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint a szabadság két jogcímet foglal magába: az alap- és a pótszabadságot. Általános szabályként szabadság csak a munkában töltött idő alapján jár, a 115. § (2) bekezdése állapítja meg azon kivételeket, amikor munkában nem töltött időtartamok is jogszerzőnek minősülnek
a szabadságra való jogosultság vonatkozásában. Így - bár nem dolgoznak - mégis munkában töltött idő
- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli
mentesülés (pl. heti pihenőnapok vagy heti pihenőidő, munkaszüneti nap),
- a szabadság,
- a szülési szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [128. §] első hat hónapjának,
- a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
- a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott
tartama.
Az idézett törvényhelyben foglaltak alapján a szabadságra való jogosultság vonatkozásában munkában töltött, így jogszerző idő
- a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
- a kötelező orvosi vizsgálata tartama, továbbá
- a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam,
- a szoptató anya a szoptatás munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésének tartama (első hat hónapban naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra),
- hozzátartozója halálakor két munkanap,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén - a képzésben való részvételhez szükséges idő,
- önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam,
- a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távoliét tartam (pl. csőtörés a családi házban, gyermek kórházba vitele, hófúvás) továbbá
- munkaviszonyra vonatkozó szabályban (pl. kollektív szerződésben) meghatározott tartam.
Az Mt. a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség betegséget tekinti munkában töltött időnek a szabadságra való jogosultság szabályozásakor. E rendelkezés szerint, ha a munkavállaló egy naptári évben többször volt keresőképtelen beteg, ezek tartamai összeadandók, és a 30 nap feletti részt a szabadság mértékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkavállaló egy alkalommal legalább 30 napon át beteg volt, az adott naptári évben bekövetkező újabb betegsége okán kieső munkaideje nem minősül jogszerzőnek a szabadság vonatkozásában. A keresőképtelenséget okozó betegség naptári évenkénti, legfeljebb 30 napos tartamára is megilleti a munkavállalót szabadság. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A korábbi szabályozástól eltérően, az életkor alapján a munkavállalónak nem az alapszabadság mértéke nő, hanem pótszabadságra jogosult e címen. 117. § (1) A munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.
(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.
Kalkulátorok
Munkaerőpiac számokban

MUNKANÉLKÜLISÉG - FOGLALKOZTATÁS

Év Foglalkoztatott Álláskereső Munkanélküliségi
ráta
Foglalkoztatotti
ráta
Népesség
1998 3.676.200 fő 310.400 fő 7.8 % 53.6 % 6.854.500 fő
1999 3.786.300 fő 285.100 fő 7.0 % 55.4 % 6.836.100 fő
2000 3.832.000 fő 263.200 fő 6.4 % 56.0 % 6.840.700 fő
2001 3.849.800 fő 233.900 fő 5.7 % 56.2 % 6.851.400 fő
2002 3.850.300 fő 238.400 fő 5.8 % 56.2 % 6.849.700 fő
2003 3.897.200 fő 244.300 fő 5.9 % 57.0 % 6.836.200 fő
2004 3.874.700 fő 252.400 fő 6.1 % 56.8 % 6.826.300 fő
2005 3.878.600 fő 303.100 fő 7.2 % 56.9 % 6.814.700 fő
2006 3.906.000 fő 316.500 fő 7.5 % 57.3 % 6.815.800 fő
2007 3.897.000 fő 311.700 fő 7.4 % 57.3 % 6.799.700 fő
2008 3.849.100 fő 328.800 fő 7.9 % 56.7 % 6.794.200 fő
2009 3.751.300 fő 420.300 fő 10.1 % 55.4 % 6.771.000 fő
2010 3.750.100 fő 474.500 fő 11.2 % 55.4 % 6.769.300 fő
2011 3.779.000 fő 467.600 fő 11.0 % 55.8 % 6.770.200 fő
2012 3.842.800 fő 474.800 fő 11.0 % 57.2 % 6.715.700 fő
2013 4.015.200 fő 403.000 fő 9.1 % 59.7 % 6.715.700 fő
2014 4.053.000 fő 379.000 fő 8.6 % 60.4 % 6.715.700 fő
2014 4.053.000 fő 379.000 fő 8.6 % 60.4 % 6.715.700 fő
2014 4.078.000 fő 370.000 fő 8.3 % 60.9 % 6.715.700 fő
2014 4.107.000 fő 361.000 fő 8.1 % 67.5 % 6.715.700 fő
Ellenőrző kód:
E-mail:

EGYMILLIÓ MUNKAHELY

Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő

Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333fő
- Napi új álláshelyek száma 273fő

Eltelt hónapok száma 51 hónap
Eltelt napok száma 1544 nap

Aktuális
- Álláshelyek 4 015 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 078 fő
- Napi új álláshelyek 167 fő

Új munkahelyek száma 259 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 422 666 fő

Célállapot -163 666 fő

MINIMÁLBÉR VÁLTOZÁS

Év Minimálbér Bérminimum
2000 25.500 Ft. 0 Ft.
2001 40.000 Ft. 0 Ft.
2002 50.000 Ft. 0 Ft.
2003 50.000 Ft. 0 Ft.
2004 53.000 Ft. 0 Ft.
2005 57.000 Ft. 0 Ft.
2006 62.500 Ft. 68.800 Ft.
2007 65.500 Ft. 75.400 Ft.
2008 69.000 Ft. 86.300 Ft.
2009 71.500 Ft. 87.000 Ft.
2010 73.500 Ft. 89.500 Ft.
2011 78.000 Ft. 94.000 Ft.
2012 93.000 Ft. 108.000 Ft.
2013 98.000 Ft. 114.000 Ft.
2014 101.500 Ft. 118.000 Ft.
Adatkezelési szabályzat | Álltalános szerződési feltételek | Kérdésére válaszolunk | Kapcsolat | Elérhetőségek
Cégadatok

M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda
Székhely:
2600 Vác, Pálffy utca 39.
Iroda:
2600 Vác, Szivárvány utca 56.
Cgsz.: 13-09-090860 (PM. C.B.)
Adószám: 12821909-2-13

Elérhetőségek

Telefon: (+36) 30 760-3925
E-mail: munkaugy@munkaugyes.hu

Telefonhívásokat minden munkanapon 8-16 között várjuk.

2013 Minden jog fenntartva.
PageRank ikon ingyen